Szentháromság R. K. Egyházközség

Holy Trinity Hungarian Church története szorosan összefonódik az északnyugat-indianai magyar bevándorlás történetével. Az 1890-es évekre East Chicago és a közeli iparvárosok – Hammond, Whiting és Indiana Harbor – acélművei és gyárai egyre több magyar munkást vonzottak. A rohamosan növekvő közösség hamar felismerte, hogy identitásának és hitéletének megőrzéséhez önálló magyar katolikus egyházközségre van szükség. A plébánia megszervezésének első lépéseire 1904. július 4-én került sor, amikor a helyi magyarok Stephen Farkas otthonában összegyűltek, hogy saját templom alapításáról döntsenek. A szervezőmunka gyors eredményt hozott: 1906-ban hivatalosan is megalakult a Szentháromság Magyar Római Katolikus Egyházközség, majd ugyanazon év november 11-én ünnepélyesen letették első templomának alapkövét. A templomot a következő évben, 1907 Szentháromság vasárnapján szentelték fel. Első állandó lelkipásztora Szilágyi Oszkár bencés szerzetes volt, aki 1907 karácsonyának előestéjén érkezett East Chicagóba, hogy megszervezze a gyorsan növekvő magyar közösség lelkipásztori életét. Az első templom azonban nem bizonyult hosszú életűnek. Az egyházközséget az első években súlyos csapások érték, mivel templomuk két alkalommal is tűzvész áldozata lett. A hívek azonban rendkívüli összefogásról tettek tanúbizonyságot. Adományaikból és kétkezi munkájukkal új templom építésébe kezdtek. A ma is álló templom alapkövét 1920. május 30-án helyezték el, felszentelésére pedig 1921. május 22-én került sor. Ez az épület lett az északnyugat-indianai magyar katolikusság egyik legjelentősebb lelki és kulturális központja. A plébánia fejlődését jól mutatja, hogy 1922-ben saját elemi iskolát nyitott, amely rövid idő alatt a környék magyar családjainak meghatározó oktatási intézményévé vált. Az 1920-as évek végére az egyházközség mintegy 480 családot számlált, az iskola pedig közel 350 tanulót fogadott. A vallási életet számos egyesület gazdagította: működött többek között a Rózsafüzér Társulat, az Oltáregylet, a Holy Name Society és a Children of Mary közössége is. A templom nemcsak East Chicago, hanem Hammond, Whiting és Indiana Harbor magyar katolikusainak is lelki otthonává vált. A 20. század második felében a magyar bevándorlás fokozatos visszaesése és az asszimiláció következtében a plébánia létszáma lassan csökkent, ennek ellenére továbbra is megőrizte magyar jellegét. Az egyházközség történetének meghatározó alakja lett Skerl Alfonz atya, aki 1971-től közel fél évszázadon át szolgálta a híveket. Lelkipásztori munkája alatt a templom az amerikai magyar katolikus élet egyik utolsó jelentős bástyája maradt. A közösséget több kiemelkedő egyházi személyiség is felkereste: 1991-ben és 1996-ban Miklósházi Attila SJ püspök látogatott el ide, majd 2004-ben Erdő Péter is szentmisét mutatott be a templomban. A plébánia 2006-ban ünnepelte fennállásának századik évfordulóját, amelynek alkalmából az Egyesült Államok Kongresszusában is méltatták a magyar közösség évszázados szolgálatát. A több mint egy évszázados történet végül 2016-ban ért lezárásához. A hívek számának jelentős csökkenése és a fenntartási nehézségek miatt a Gary Egyházmegye megszüntette a plébániát, és 2016. október 23-án bemutatták az utolsó ünnepi szentmisét. Ezzel egy időben, 46 évnyi szolgálat után Skerl Alfonz atya is nyugalomba vonult. A plébánia megszűnt, anyakönyvei és iratai a Gary Egyházmegye levéltárába kerültek, ahol ma is kutathatók.