Sarutlan kármelita szerzetes, rendi elöljáró, lelki író, bibliafordító és misszionárius, a kanadai magyar katolikus lelkipásztorkodás egyik úttörője.

Tanulmányait magántanulóként Győrben végezte. 1882. október 12-én lépett be a sarutlan kármelita rendbe. Noviciátusát Grazban, filozófiai tanulmányait Linzben végezte, majd Győrben tanult teológiát. 1888. január 29-én szentelték pappá. Papi szolgálatának első évtizedeit Magyarországon töltötte. Győrben prefektus, majd 1893-tól perjel volt. 1896-ban Budapestre került, ahol részt vett a kármelita rendház és templom alapításában és felépítésében, majd annak vezetője, illetve a magyar kármelita rendtartomány tartományfőnöke lett. 1904-ben a zombori rendház alapításában vállalt meghatározó szerepet, és annak első elöljárója volt. 1906-ban ismét Budapestre került, ahol házfőnökként és tartományfőnökként működött.

Rendi vezetőként más szerzetesi közösségek magyarországi megtelepedését is támogatta. 1907-ben ő hívta Budapestre Mária Terézia anyát, akinek közössége később Újpesten telepedett meg.

1914-ben lemondott magyarországi rendi tisztségeiről és Kanadába ment, hogy az ott élő magyar katolikusok között végezzen lelkipásztori munkát. Mivel Kanadában ekkor nem működött kármelita rendház, egyházmegyei missziós szolgálatot vállalt. Első állomáshelyei Saskatchewan tartományban voltak. Melville mellett Kaposvar és Otthon magyar közösségeit is gondozta. Kaposvar 1915 elején kapott személyében magyar lelkipásztort, és Soós a közeli Stockholm ellátását is vállalta. A magyar katolikus lelkipásztorkodás kanadai történetében az első magyar papként tartják számon.

1921-ben visszatért Magyarországra, ahol több évet töltött. Kanadai missziójához papokat és szerzetesnőket igyekezett toborozni, majd visszatérése után folytatta a nyugat-kanadai magyar katolikus közösségek megszervezését. Munkássága így túlmutatott egy-egy plébánia lelkipásztori ellátásán: a magyar katolikus egyházi intézményrendszer kiépítésére, templomok, iskolák és szerzetesi közösségek létrehozására is törekedett.

Az 1920-as évek közepétől Manitobában szolgált. 1924 és 1926 között a Szent József Kórház lelkésze volt, majd Máriatoba és a Jézus Szíve Egyházközség következett. 1937 januárjában Langruthba került, ahol haláláig működött. Innen a közeli Riverton katolikus híveit is ellátta. Mind Langruthban, mind Rivertonban templomépítés fűződött a nevéhez. 1938-ban ünnepelte pappá szentelésének ötvenedik évfordulóját; ekkor Nyugat-Kanada jelentős misszionáriusaként méltatták.

Soós jelentős lelki írói és kiadói munkásságot is folytatott. Imádságos könyveket, szentéletrajzokat és vallásos ismeretterjesztő munkákat írt, fordított és szerkesztett. Kármelhegyi rózsabimbók című imádságos- és énekeskönyve több kiadást ért meg; 1910-ben már a nyolcadik kiadása jelent meg. Különösen jelentős vállalkozása volt az Új-szövetségi Szentírás a Vulgata nyomán, amelyet maga fordított magyarra és látott el jegyzetekkel. Az 1911 körül megjelent kötet több mint hétszáz oldalas volt, és Palesztina, Jeruzsálem, valamint Szent Pál útjainak térképeit is tartalmazta.

További munkái között számos imakönyv, elmélkedés, szentéletrajz és vallásos kiadvány található, köztük a Szent Terézia élete, a Hóvirágok a kis Jézuskának, a Liliomfüzér, valamint több, a kármelita lelkiséget népszerűsítő munka. Írói tevékenysége már magyarországi rendi szolgálata alatt jelentős volt, és művei több kiadásban is eljutottak a katolikus olvasókhoz.

Életének utolsó évtizedét Langruthban töltötte, továbbra is a helyi és környékbeli hívek lelkipásztoraként. 1947. február 11-én Langruthban hunyt el, 82 éves korában.

Karmelhegyi rózsabimbók. Oktató, imádságos és énekeskönyv. 3. átdolg. kiadás. Bpest, 1893. (4. kiadás. 1897., 6. k. 1903. U. ott.); Liliomfüzér. Emlékül az első szent áldozásra. 4. bőv. k. U. ott, 1896. (5. k. 18-24 ezer, Győr, 1899.); Hóvirágok a kis Jézuskának. Győr, 1896. (2. k. Bpest, 1897., 3. k. Győr, 1898., 7. k. Bpest, 1904. 31-35 ezer, új kiad. U. ott, 1907. Tótul: Bpest, 1897.); Dicsérjétek az Urat! Imádságos és énekeskönyv. Bpest, 1896. (2. kiad. 1898., 3. k. Győr, 1899., 4. k. Bpest, 1902.); Páduai szent Antal. Imakönyv... Győr 1898. (3. k. Bpesst, 1899., 4. bőv. k. 30-40 ezer. Győr. 4. bőv. k. Bpest, 1900., 10. k. Győr, év n. 99-100 ezer, 17. k. Bpest, 1905. Tótul, ford. Osvald Richard. Vágbesztercze és Bpest, 1898-1903. Németül, Bpest, 1903. és 1905.); Isten kertje, vagyis a szentek élete. 1. füzet. Szűz Mária élete, 2. füz. Szent József Krisztus nevelő atyja, 3. füz. Szent Anna, a bold. szűz Mária anyja, 4. füz. Szent Tamás élete, Bpest, 1900., 5. füz. Assisi szent Ferencz élete, 6. füz. Páli szent Vincze élete, 7. füz. Szent Alajos élete. U. ott, 1902.; Kempis Tamás, Krisztus követője. A szerző rövid életrajzával, ford. U. ott, 1901. (2. kiad. U. ott, 1905. Ism. M. Állam 1901. 291. sz.); Szentséglátogatások könyve. Bpest, 1902.; A rejtett gyémánt, vagy szent Elek. Dráma két felv. Wiseman után átírta. U. ott, 1902.; Szent Terézia tisztelete. Imakönyv. U. ott, 1892. (3. bőv. kiad. U. ott, 1900.); Karmel virágai, vagyis a compiegnei 16 karmelita apácza vértanusága a franczia forradalomban. U. ott, 1906.; Áldozók könyve. Irta Scherr Thoss, szül. Struchwitz Olga grófnő (kinek unokája gróf Károlyi Lászlóné, szül. Apponyi Fanny grófné felkérésére magyarra átírta.) U. ott, 1907.; Újszövetségi Szentírás. A Vulgata nyomán ford. és jegyz. ellátta. Uo., 1911.; Szentleckék és evangeliumok az egyházi év vasár- és ünnepnapjaira. Soós bibliaford. szerint. Uo., 1912. (2. kiad. 1926); Elmélkedések és imádságok hadbavonult katonák számára. Pécs, 1914.; Jézus Szíve minden vígasztalás forrása. Imádságos- és énekeskv. Bp., 1914.; Jézusról nevezett Szent Teréz élete és a kül. kegyelmek, melyekben isten őt részesítette s melyeket... ő maga leírt. Spanyolból ford. Szombathely, 1914.; Krisztus anyja. Elmélkedések a Bold. Szűz Máriáról. Angolból ford. Uo., 1925.; Mentsétek meg lelkeinket! Időszerű gondolatok a purgatóriumról. F. Dooly után. Bp., 1933.; Kármelhegyi skapuláré-társulat vezérkv-e. Uo., é.n.