Római katolikus pap, a Váci Egyházmegye, majd az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye papja, tizenkét éven át a kanadai magyar katolikus lelkipásztorkodás szolgálatában.

Pappá 1959. június 21-én Vácott szentelték. Első szolgálati helye Kiskunfélegyháza volt, ahol káplánként működött, majd 1959 és 1961 között Újszászon hitoktatóként szolgált. Ezt követően Sáriban, majd Csongrádon működött hitoktatóként, illetve káplánként. 1962–1963-ban Dunaharasztin, 1963–1964-ben Verőcén, 1964–1965-ben Kartalon, 1965–1967 között Alsónémedin és Ócsán, 1967–1968-ban pedig Mindszenten teljesített szolgálatot.

1969-ben a budapest-újpesti főplébániára került, majd 1969 és 1972 között Soroksáron volt káplán. 1972-ben rövid ideig Rákosligeten és Rákoskeresztúron szolgált, még ugyanebben az évben pedig Hatvanba helyezték. A hatvani plébánia saját történeti nyilvántartása is megerősíti, hogy 1972–1974 között káplánként működött ott. 1974–1975-ben Újpest-Kertvárosban, 1975–1977-ben Kispesten, majd 1977–1980 között Pestszenterzsébet-Pacsirtatelepen szolgált.

1980-ban Kanadába került, ahol 1992-ig végzett lelkipásztori munkát. Az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye hivatalos papi adattára ezt az egész időszakot Hamiltonhoz, Ontario tartományhoz kapcsolja. A Katolikus Magyarok Vasárnapja Évkönyve alapján azonban 1981 és 1985 között Calgaryban, Alberta tartományban is szolgált. A két adat nem feltétlenül mond ellent egymásnak: a főegyházmegyei nyilvántartás összefoglalóan Hamilton alatt tarthatta számon kanadai szolgálatát, míg a korabeli kanadai magyar forrás egy tényleges calgaryi működési időszakot őrzött meg.

Kanadai tartózkodása összesen tizenkét évig tartott. A rendelkezésre álló adatok alapján Hamiltonban segédlelkészként működött, miközben lelkipásztori tevékenysége a kanadai magyar katolikus közösségekhez is kapcsolódott. Calgaryi szolgálatának pontos plébániája és beosztása további kutatást igényel.

1992-ben visszatért Magyarországra, és 1995-ig a Budapest-Pestszentlőrinc főplébánián kisegítő lelkészként szolgált. Az egyházmegyei határok átrendezését követően 1993-ban inkardinálták az Esztergom–Budapesti Főegyházmegyébe. 1995-ben Csobánka plébánosa lett, és kilenc éven keresztül, 2004-ig vezette az egyházközséget.

2004-ben egészségi állapota miatt befejezte aktív plébánosi szolgálatát. Előbb betegszabadságra, majd nyugállományba került. Életének utolsó tizenhét évét nyugalmazott papként töltötte. 2021. április 10-én, 86 éves korában hunyt el.